Miért írok?
Sokszor kellett feltennem ezt a kérdést magamnak, mire megtaláltam a választ. Egész végig ott volt bennem, csak nem tudtam megfogalmazni. A közelmúltban ért el a világosság, s adott útmutatót, s iránytűt kezembe, hogy megértsem, mi is a célom írásaimmal.
A válasz mindig is ott hevert előttem, csak talán túlságosan vak voltam ahhoz, hogy észrevegyem. Mint villámcsapás hatolt belém a gondolat. A művészek nagy része nem azért alkot, hogy elismerést szerezzen, hanem szükségét érzi annak, hogy érzelmeit más módon is kinyilvánítsa… ezzel én is így vagyok. Ugyan ezért kezdtem el én is írni, megmutassam a világnak valódi lényem, azt, hogy ki is vagyok valójában. S tán, mondhatom azt, hogy verseimmel utat is szeretnék mutatni, vagy segíteni másokon. Ha segíthetek bárkin alkotásaimmal, az nekem felér ezernyi dicsérettel, mert tudom, segíthettem, s jót tettem.
„Légy önmagad, Ne hagyd, más írja sorsodat, Ragadd kezedbe életed tollát, Írd meg vele léted sorsát.”
|