Bús gondolatok
Bús rém vagyok csak, ki ide-oda les,
És ki érzi, hinni mit sem érdemes.
Búsan nézem, miként Nap, Hold kergeti egymást,
És miként sóvárognak egymás lelke iránt.
Bús gondolatim hasonlóképp üldözik kis szívedet,
És Te hasonlóképp űzöd, mint vadat, az enyémet.
Bús lelkem közben szalad Tőled messze el,
És közben lelkedre vágyik mégis szüntelen.
Bús vágyak tartanak állandóan ébren, mint Napot,
És állandóan, mikor kél a Hold, elszunnyadok.
Bús álmaimban továbbra is Téged látlak,
És továbbra is tarthatna álmaim alatt a vállad.
Bús érzésem, mi apróból nőt ily elviselhetetlen nagyra,
És mi Rád vár mióta szemeid megakadtak rajtam.
Bús rém vagyok csupán, álmodó kis naiv,
És csupán azt hinném el szívesen, hogy szereted ezt a rémvalakit.
(2007. március 5.)
|