Félelmem ellen harcolok
Valami baj van, valami átalakult,
Félelem tölt el, ha eszembe jut.
Ha be kell látnom, rettegek,
Hogy megint utolér a . . .
Párnáim közé dőlnék most vígan,
De asztalomnál ülök, s egy gondolat ríkat:
Félek a jövő dalától, mi jön,
Rettegek, mint egy bolond nő.
Az érzések, hogy változnak bennem,
Gyúlnak, majd kimúlnak egyben.
Rettegéssel tölt el, hogy felismerjem,
Hogy szépen, lassan elfog a . . .
De nem akarom, hogy rabul ejtsen,
Ezt a csatát most nem vesztem.
Erősnek kell maradnom egészen,
Felettem nem állhat ez a . . .
Miért jön mindig ez a szó?
Mért ugrik be, mit átkozok?
Muszáj most már az ellen tennem,
Hogy szívem elhatalmasodjék felettem.
Mert tudom, ha félek, s rettegek,
Az már csak egyet jelenthet,
De harcolok azon érzésem ellen,
Hogy megint megbabonázzon a . . .
(2007. január 12.)
|