Idegesség
Hát igen, sokszor előfordult már életemben, mint mindenkiében, hogy úgy éreztem, pár perc vagy óra alatt éveket öregedtem. Ilyenkor sírom vissza a gyermekkort, mikor önfeledten, bármiféle felelősség és elvárás nélkül azt csinálhattam, amit csak akartam. Senki nem vetett meg tetteimét, nem úgy mint most, ahol az elvárások hatalmas terhet rónak mindenki vállára. Még csak pár éve vagyok abban a helyzetben, hogy életem a tűrőképességem, a terhelhetőségem és a pontosságon múlik, de néha már most úgy érzem, hogy sok, sok…
Persze mindig meg kell felelni valamilyen kihívásnak, de ahogy egyre öregebb leszel, ezek a kihívások, s elvárások egyre inkább nyomják válladat, s nemhogy megszabadulnál tőlük, csak halmozod őket. Sokszor olyan értelmetlen dolgokon idegeskedik az ember, melyek a külvilág számára értelmetlennek tűnnek, neki pedig létkérdésnek. Nem tudok, és szerintem senki nem tud az idegesség ellen ellenszert… ebben a rohanó, elvárásoktól hemzsegő körfogásban lévő pörgő világban már megszokott dolog az idegesség, a stressz…
Idegesség tölti ki az életed 90%-át, viszont azért a 10%-ék nyugodt életért érdemes élni.
2006.
|