A szív szava
Mosolyog az arcod, de szemed fénytelen,
Mást ezzel becsaphatsz, engem sohasem.
Mert látom, amit látsz, érzem, mit érzel,
Kegyetlen mily fájdalomtól vérzel.
És a mosoly, mit arcodra veszel, csak álca,
Hogy ne látszódjon fájdalmad hosszú lánca.
De én ismerlek téged régóta, feltérképeztem már szemed,
S látom szemedben az izzó parázs hogyan ernyed.
Engem nem csaphat be a szád, látom apró könnyed,
Szíved vagyok, s tudom, hogy még nem lett könnyebb.
(2007. július 30.) |