|
Barca-siker az első meccsen
cole9319 2006.03.14. 13:13
A BL-nyolcaddöntő első mérkőzésén a Barcelona 2-1-re győzött a Stamford Bridge-en. A Chelsea az első félidőtől kezdve tíz emberrel játszott, ugyanis Del Hornot kiállította a játékvezető...
Chelsea - Barcelona 1-2 (0-0)
2006.febr.22.
Stamford Bridge, 39.521 néző, v: Terje Hauge (norvég)
Gól: Motta öngól (59) - Terry öngól (71), Eto'o (80)
Kiállítva: Del Horno (37); sárga lap: Puyol, Iniesta
Chelsea: Cech - Ferreira, Carvalho, Terry, Del Horno - Makelele, Gudjohnsen, Lampard - Robben (Wright-Phillips 78), Crespo (Drogba 45), Joe Cole (Geremi 40)
Kispados még: Cudicini, Maniche, Duff, Huth
Barcelona: Valdes, Oleguer, Marquez, Puyol, Van Bronckhorst (Sylvinho 69), Messi, Deco (Iniesta 84), Edmilson, Motta (Larsson 65), Eto'o, Ronaldinho
Kispados még: Jorquera, Belletti, Ezquerro, Van Bommel
Wisey beszámolója
Nem szeretem a bírókat okolni csapatom veresége miatt, de ezúttal sajnos nagyon belenyúlt a mérkőzésbe Hauge játékvezető. Del Horno érthetetlen kiállítása után hatalmas előnybe került a Barcelona, és ez a továbbjutásunkba kerülhet...
37 percig úgy tűnt, teljesen egyenrangú a két fél. Ronaldinhonak is volt helyzete, valamint volt egy Makelele-kezezés, amit nem vett észre (vagy nem tartott szándékosnak) a bíró, de semmi sem utalt a Barca győzelmére. Azonban jött a kiállítás. Robben próbálta kikísérni a labdát az alapvonalon túlra, de Messi megkerülte és visszaszerezte a játékszert. Ekkor érkezett Del Horno nagy lendülettel, és nekiütközött az argentinnak. Kemény belépő volt, egy sárga lapot mindenképp megért szerintem... Hauge szerint pirosat... és sajnos a meccsen az ő szava döntött. A taktikai átszervezés részeként Joe Cole helyett Geremi állt be.
Az első félidőt még kihúztuk 0-0-lal, de érezni lehetett hogy a szünet után más meccset látunk majd...
Mourinho egy támadóbb, harciasabb Chelsea-t küldött ki a gyepre, valamint a sérült Crespot Drogbával váltotta. Öröm volt nézni, ahogy a csapat 10 emberrel is a győzelemre hajt! Az 59. percben pedig bekövetkezett az, amire nem nagyon számítottunk: megszereztük a vezetést! :) Lampard a balolalról tekert be egy szabadrúgást a kapu elé, a Barca hátvédje viszont olyan szerencsétlenül ért bele a labdába, hogy az a kapuba pattant.
Ekkor azonban felébredt a Barca, és ők is nagyobb fokozatba kapcsoltak...
Beállt Henrik Larsson, aki rögtön egy fejessel vetette észre magát. Hamarosan érkezett az egyenlítő gól is... Carvalho szabálytalankodott a tizenhatos sarkánál, Ronaldinho szabadrúgása pedig Terry-n megcsúszva került Cech kapujába. A vendégcsapat nem állt meg, és Terry-nek többször is a gólvonalról kellett mentenie, de így sem kerülhettük el a második gólt... Marquez beívelését Eto'o fejelte be, Ferreira mögül berobbanva. Drogba előtt adódott még egy komolyabb helyzet, de nem lett belőle gól...
Tehát ugyanaz történt, mint tavaly: az első meccsen tíz emberrel 2-1-es vereség. És hogy a visszavágó is ugyanúgy alakul-e majd mint egy évvel ezelőtt? Hát, majd meglátjuk ;) Nagy különbség viszont hogy akkor idegenben kaptunk ki, most pedig hazai pályán.
A Chelsea szépen helyt állt a kiállítás után; ebben a helyzetben nem tudtunk többet nyújtani.
Pötinho helyszíni élménybeszámolója
Hát elkezdem az elején. Busszal mentünk Londonba 5-en, át a Csalagúton, és amikor beérkeztünk Londonba akkor nagyon fantasztikus volt az egész: egy csomó Chelsea, és Barca drukker volt London Chelseáben, egyszerűen nem is láttam még ilyen sok embert egy meccsen. Meccs elején sorba kellett állni a kapuk előtt és már akkor is volt pár kisebb összeszólalkozás és kisebb verekedések is, nem értetem igazán hogy most miért verekedtek, csak annyit hogy beszólt egy spanyol gyerek egy angolnak hogy "fúj Chelsea" meg hogy úgyis a Barca nyeri a meccset. Hát ilyenen összevitáztak, nem láttam értelmét. És álltunk a jegyszedő előtt és bementünk a Stadionba, mi a kapu mögött a 2. sorban ültünk.
A meccs folyamán nagyon jó volt a hangulat, egyszerűen nem is lehet leírni a hangulatot, a szurkolók lelkesen szurkoltak, nagyon jó volt én még soha nem voltam ekkora meccsen, de az biztos hogy elmegyek még egyszer valamikor. A szurkolók közt meg a gyerekektől a nőkig minden korosztályt meg lehetett találni.
Del Horno kiállítása után a Chelsea drukkerek majdnem lementek a pályára. És L. Messit fütyülték ki, nagyon nagy volt a hangzavar, nem lehetett hallani a saját hangomat. Utána amikor a 2. gólt megkaptuk, akkor szinte felrobbant a stadion a sok boldog Barca drukkertől. Aztán lefújták a meccset és olyan 15 perc múlva utcára értünk és énekeltek a Barca drukkerek, valaki pezsgőzött, nagyon sokan voltak az utcákon, a stadion körül meg az utcákon nagyon sok sörösüveg hevert a földön.
Utána bementünk egy presszóba és ott ittunk meg örültünk hogy ott lehetünk. Jött pár angol gyerek és ott beszélt vele a haverom, azt mondta hogy ő már 10 éves kora óta Chelsea-s, játszott az ifiben de abbahagyta. Meg elmeséltük egymásnak a Chelsea-s dolgokat, hogy Magyarországon milyen a hangulat egy bajnokin meg hasonlókat. Aztán reggelig ott voltunk, még egy pillantást vetettünk a Stadionra, és megláttuk Steve Clarke-ot meg Bruce Buck-ot, odamentünk és megkérdeztük hogy beszélnének-e velünk, de nem voltak hajlandók velünk beszélni. De olyan rendesek voltak, hogy aláírták a sálat amit vettünk.
Vetünk sálat, sapkát, dvd-t, mezt, meg bögrét, meg egy ágyneműt. De voltak a boltban női rózsaszín dolgok, persze Chelsea-s meg amit el lehet képzelni mindenféle dolog volt. Aztán elidultunk haza.
Hát ennyi volt, de aki teheti menjen el minél előbb mert nagyon nagy buli, nem is tudom elmesélni, nagyon "cool". Aki akar valamit megtudni, az írjon e-mailt a mullerpepe@gmail.com címre.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
