Azt mondod szeretsz. Igazán? Miért nem érzem szeretetedet? Miért hagyod, hogy szenvedjek? Szeretsz?

Valóban? Miért nem értesz meg? Miért zárkózol el sötét énem elől? Az is én vagyok. Ha szeretsz, őt is szereted. Vagy nem? Most akkor kit szeretsz? Engem? Teljes valómban szeretsz? Vagy csak vidám arcomat szereted? Lehet így szeretni? Szerintem nem. Hogy szerethetsz egy fél embert? Lehet, hogy nincs is vidám arcom? Lehet, hogy csak álca az egész? Talán. De akkor kit szeretsz? Mert akkor nem engem szeretsz. Tehát engem nem szeretsz, csak azt akinek játszom magam? Látod a kettő közt a különbséget? Nem szeretsz. Őt szereted, aki nem vagyok. Aki nem én vagyok. Szeretnéd, ha olyan lennék, mint akinek hiszel engem? Persze, hogy szeretnéd, hisz Őt szereted. De nem leszek olyan… Talán soha. Ilyennek szeretsz, amilyen most vagyok? Nem? El tudsz fogadni? Igen, a szeretet és az elfogadás közt van különbség. Megértem ha nem szeretsz. De azt nem ha nem fogadsz el, mint embert. Remélem érzed a két szó jelentésében a különbséget. Gondolkodj el rajta, s csak aztán válaszolj: Szeretsz?